Fertő-Hanság Nemzeti Park

A Fertő-Hanság Nemzeti Park 

A Sopron melletti Fertő-Hansági és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság központja Sarród község szélén, az egykori fertői kikötő és révátkelő helyén épült 1993-ban.

 Az igazgatóság felügyelete alát tartozik a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területe, valamint a Fertő tó part mentén fekvő Sarród, Fertőd, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Fertőboz, Nagycenk, Balf, és Fertőrákos települések belterületei és tó felé eső külterületeit.

 A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. 1994. március 8-án az egykori Hanság Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával létrejött – hasonlóan mint a tájegység osztrák területen lévő részén – a Fertő-Hanság Nemzeti Park. 

A Fertő-tó és a Hanság élővilága

 A Fertő tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. A tó vize rendkívül sekély így vízállása igen változó. A történelem során többször is kiszáradt.

 A XX. század első harmadában a tó és a vele vízrajzilag összefüggő Hanság lecsapolása és szabályozása miatt a tópart mentén, főleg a déli oldalon gyors ütemben elnádasodott. Ez a folyamat mára jelentősen lelassult, de nem állt meg.

 Ez a környezet sok vízimadárnak biztosít megfelelő életfeltételeket. Fészkel itt nagy kócsag, vörös gém és kanalasgém, nyári lúd. Madárvonulás idején megjelennek a cankók, partfutók, énekesmadarak. Ritka madarak is előfordulnak, mint a vörösnyakú lúd, réti sas és a kékes rétihéja.
A tó legértékesebb halai a réti csík, a csuka és a garda.

 A tó nyugati részén, a pusztai réteken ritka növényeket láthatunk, itt él a Boldogasszony-papucsa, a légybangó, a tarka és törpe nőszirom. Sok védett lepkefaj talált a területen élőhelyet, mint a nagy pávaszem, a tölgyfaszender, a sápadt szemeslepke.

 A Kistómalomi-láprét értékes jégkorszaki maradványokat őrzött meg, a mocsári hízókát és a mocsári nőszőfüvet. A tó keleti vidékén szikes puszták találhatók, amelyek jellegzetes növényei a fertői mézpázsit, a sziki sóballa, a sziki őszirózsa.

 A területek karbantartása a hagyományos magyar háziállatokból álló állatállomány feladata. Él a területen rackajuhnyáj, szilajon tartott bivaly és magyar szürkemarha-gulya.

 A Kapuvári-Hanyerdői gazdagok rovarokban, és itt él az elevenszülő gyík. A Lébényi-Hanyt kiszáradó láprétek jellemzik, rajtuk kosborok nyílnak. A területen túzok fészkel, néha parlagi viperával lehet talákozni.

 Ligeterdeinek lakója a kabasólyom, az erdei füles- és macskabagoly. A megmaradt tavak adnak otthont a vízivilágnak. Bennük él a lápi póc és a compó. A nádasokban bölömbika fészkel. A Fehér-tó környékén él a ritka patkányfejű pocok. 2001-ben megkezdődött a Hanság egy részének rehabilitációja a Nyirkai-Hany újraárasztásával.

 A Kócsagvár

 A Kócsagvár, mint a természetvédelem hivatali épülete, 46 főt befogadó szálláshely is egyben. Az Igazgatóság irodái mellett az épületben előadó- és konferenciaterem található, valamint aulájában a sok érdekességet rejtő saját állandó kiállítások mellett egymást váltják a különféle időszaki és vándorkiállítások.

Nyitvatartás:

Hétfő-Csütörtök: 08-16.30h
Péntek: 08-14h

Forrás:  Wikipédia